
Bakos Évi a nevem.
Nagyon szeretem a nyüzsgést, a jó programokat, legyen az mozi, koncert, hangverseny, utazás kirándulás, vagy túrázás.
Szívesen próbálom ki magam a különböző sportágakban is. Gyermekkoromban az iskolai sportegyesület tagjaként, tenisz, úszás és atlétika sportágakban vettem részt versenyeken.
Nagy öröm nekem, hogy megalakult a Határtalan Erő SE, és újra lehetőségem nyílt rendszeresen mozogni, sportolni, versenyekre járni, ahol meg tudom méretni magam a különböző sportágakban!
A sportoláson kívül legalább annyira fontos nekem a jó társaság, amit szintén megtaláltam itt, mert az egyesület vezetői nagyon nagy hangsúlyt fektetnek a közösség építésére!
Hajrá Határtalan Erő SE!
Bíró Anna Zita vagyok, 31 éves vagyok. Szeretem a kihívásokat. Számomra a közösség, a csapat szellem, a versengés egészséges határok között nagyon fontos, ösztönzőleg hat rám. Minden lehetőséget kihasználtam /kihasználok a kapcsolódásra. Már gyermeként az iskolában 2 évig néptáncoltam, majd a „Fut a RIDENS” kollégiumi program keretében megrendezett futóversenyen 2. helyezést értem el. 3 éve lelkes tagja vagyok egy zumba csoportnak. Örültem annak a lehetőségnek, hogy a HATÁRTALAN ERŐ Sportegyesület tagja lehetek, hiszen ez is segít a fizikai, – mentális egészség megtartásában és az alakformálásban is. Az első Bocca verseny számomra sikerrel zárult: az elért eredményem 2. helyezett volt. Mindezek további inspirációt, örömöt jelentenek számomra. A későbbiek folyamán, ha lehetőség adódna tánctanulásra, örömmel részt vennék rajta.


Czeglédi Marika vagyok, 42 éves. Budapesten élek egyedül. Kicsi korom óta hallássérült vagyok. Szeretek sportolni. 12 éves koromba kezdtem el a sportot, a futást, teniszt, asztali teniszt, úszást, karatét. Rengeteg érmet szereztem, nagyon szeretem csinálni, az a vágyam, hogy edző legyek.
Cserényi Zsuzsi vagyok édesanyámmal, és tesóimmal élek Budapesten. 32 éves vagyok. Oxigén hiánnyal születtem, ami azt eredményezte, hogy mozgássérült lettem, amiből kifolyólag egyensúly zavarom van. Általános iskolába, rendszeresen jártam lovagolni, és úszni is. De ahogy végeztem az iskolával ez a sportolási lehetőség megszűnt. Az egyesülethez azért szeretnék csatlakozni, mert egyrészt fontosnak tartom a rendszeres mozgást, másrészt jobban motivál, ha csapatban lehetek. Jó tenni egy közös ügyért. 🙂 Barátaimmal lehetek, illetve új embereket is meg lehet ismerni. Illetve lehetővé teszi az egyesület számomra, hogy olyan sportágat is ki próbáljak, megismerjek, amit korábban még nem próbáltam.


Dávid Katalin vagyok, 47 éves. Már általános iskolás koromban is nagyon szerettem sportolni – kosárlabdáztam és pingpongoztam. Azóta is fontos számomra a mozgás, mert örömet ad, feltölt, és segít abban, hogy jobban érezzem magam.Jó csapatjátékosnak tartom magam, és minden közös programban, sportban szívesen részt veszek. Szeretek együtt mozogni a csapattársaimmal, mert hiszem, hogy a közösség ereje plusz lendületet ad mindenkinek.
Domán Mónika vagyok, Budapesten születtem. Gyerekkorom óta szeretek sportolni. Teniszeztem, fociztam, és fiatal felnőttként versenyszerűen úsztam. Emellett vak pingponggal is foglalkoztam, és hobbiként csörgőlabdáztam is. A mozgás számomra nemcsak örömforrás, hanem kikapcsolódás és feltöltődés is. Szeretnék újra aktívan sportolni – például úszni, focizni, és ha lehetőségem lesz rá, táncolni is. Szeretek közösségben lenni, együtt mozogni másokkal, és bízom benne, hogy a Határtalan Erő Sportegyesületben erre sok lehetőségem lesz.


Forró Tamás Attila vagyok. 1980. augusztus 27-én születtem Szegeden. Kisegítő iskolába jártam, és már fiatalon fontos szerepet kapott az életemben a sport. Hosszú ideig úsztam, még a Speciális Olimpián is részt vettem. 14 éves koromban abbahagytam az úszást. 1998-ban ismerkedtem meg az ülőröplabdával, amit 6 évig űztem. Ennek köszönhetően eljuthattam Angliába (Kent városába) és Hollandiába is. Később egy Boccia válogatott segítője voltam 4 éven keresztül, majd ezután három évig kerekesszékes kézilabdáztam. Jelenleg izgatottan várom, hogy újra sportolhassak és izgatottan várom, hogy mit rejt a jövő, milyen versenyeket.
Illés Gabi vagyok, és mindig is szerettem a sportokat – ezelőtt csak lelkesen nézni. A Boccia sportág gyakorlása óta mozgáskorlátozottságom ellenére is megtapasztalhatom a sportszerűséget. Szeretem, hogy a Boccia összehozza az embereket, és jó hangulatban, jó emberekkel, együtt tölthetjük az időt. Remélem, a továbbiakban is fejlődhetek, még több stratégiát és sikert tudhatok a magaménak.


Kaszai Dalma vagyok, 27 éves. A mozgás mindig is fontos szerepet töltött be az életemben – már egészen kiskoromtól kezdve. Háromévesen már magabiztosan úsztam, édesanyámmal pedig sokat bicikliztünk együtt. Később, középiskolásként rendszeresen futottam, és több futóversenyen is részt vettem. A sport számomra nemcsak kikapcsolódás, hanem feltöltődés is. Már három éve heti két alkalommal járok spinning edzésre, és próbálok minél egészségesebb életmódot folytatni.Számomra a mozgás öröm, önkifejezés és egyensúly – ezt keresem, és ezt szeretném másokkal is megélni a közösségben.
Kovács Nikoletta vagyok, 34 éves. Általános iskolás koromban a Parafitt Sportegyesület tagjaként úsztam. Sokat jártunk versenyekre, amelyekre nagyon szívesen emlékszem vissza – többször is sikerült érmet szereznem. Ezek az élmények a mai napig boldoggá tesznek. 17 évesen kipróbáltam a karatét is, és bár csak két hónapig jártam edzésekre, jó tapasztalatként él bennem. A sport mindig is fontos része volt az életemnek – mozgás, élmények, emlékek, fejlődés.


Nguyen Hoai Viet vagyok, 1997. február 2-án születtem Tatán, jelenleg Budapesten élek.
Gyerekkoromban nagyon szerettem édesanyámmal játszani, például tollaslabdázni vagy labdázni. Az iskolában úsztam, pingpongoztam és padlóhokiztam is.
Amikor csatlakoztam a sportegyesülethez, először a Boccia sportág keltette fel az érdeklődésemet. Már az első próbálkozásomnál sikerült első helyezést elérnem, mert pontosan és jól tudok játszani.
Számomra a Boccia nemcsak egy versenysport, hanem szórakoztató és élvezetes kikapcsolódás is.
Úgy gondolom, hogy ha bármilyen sportban jó vagy, amit szeretsz, és úgy tekintesz rá, mint egy izgalmas játékos feladatra, akkor sikerrel jársz. Csak így lehet előrelépni a játékban – és végül elérni a kitűzött eredményeket.
Pál Zoli vagyok a sport mindig az életem része volt
Hol nézőként hol sportoloként A HETSE jó kis összetett csapat akik sikkere éhesek Talán tudok nekik segíteni Hajrá HETSE!!!


Pásztor Blanka vagyok. Nagyon szeretek sportolni. Fontos számomra, hogy formáljam az alakom, közben pedig erősödjek – testileg és lelkileg is. Korábban két évig kosárlabdáztam és fociztam, ezek meghatározó élmények voltak számomra. Most szeretnék új sportágakat is kipróbálni, mert nyitott vagyok a fejlődésre és a kihívásokra. A sport számomra örömforrás – lelkesít, feltölt, és közben mindig arra emlékeztet, hogy képes vagyok rá. Szeretem a csapatsportokat, de az egyéni kihívásokat is. Hiszem, hogy egy jó csapat össze tud kovácsolódni, és együtt meg tudjuk mutatni, mire vagyunk képesek. Motivál, hogy részese lehetek egy közösségnek, ahol támogatjuk egymást, és együtt lépjük meg a saját határainkat.
Palay Laci vagyok. A sport számomra élményt, vidámságot és közösséget ad. Nagyon jó érzés, amikor együtt örülhetünk egymás sikereinek, és közben jól is érezzük magunkat az edzéseken vagy versenyeken. Azért is csatlakoztam, mert olvastam arról, hogy a rendszeres mozgás jót tesz – nemcsak a fizikai, hanem a mentális egészségnek is. Én mindkettőt fontosnak tartom, és szeretnék fejlődni. Próbálkoztam korábban otthon is sportolni – sétáltam, illetve végeztem egyszerűbb gyakorlatokat (például felüléseket, fekvőtámaszokat), de nehezen tartottam ki egyedül. A sportegyesületben viszont van egy komplett, átgondolt edzésprogram, amit követni tudok – és ez sokkal motiválóbb számomra, mint egyedül próbálkozni.


Selyem Róbertnek hívnak, 24 éves vagyok. Budapesten a Pető Intézet Konduktív Iskolájában tanultam. Az iskolai mozgásfejlesztések mellett úsztam és lovagoltam is gyermekkoromban.
A szakiskolában ismerkedtem meg az I-Karatéval amit azóta is nagyon szívesen csinálok. Számos versenyen vettem már részt itthon és külföldön egyaránt.
Várom az új kihívásokat, lehetőségeket, a számomra még új sportágak kipróbálását a Határtalan Erő Sportegyesületben.
Szakács Orsolya vagyok 34 éves. Kiskorom óta sportolok. Először a talajtorna és a gerenda tetszett meg. Később teniszezni kezdtem folyamatosan vettem részt a Speciális Olimpiai versenyeken szívesen vállaltam szerepet kosárlabda és focimeccseken sőt, az atlétikai versenyszámokat is kipróbáltam. Később örömmel mentem a boccia, bowling és mozgásélmény versenyekre. Kimaradt egy kis idő, de megint sportolok, a Határtalan Erő Sportegyesület színeiben. Hajrá!


Szabó Barnabás sportoló
Down szindrómásként igen korán kezdett ismerkedni a mozgás élmény világával a fejlesztő foglalkozások alkalmával, itt sajátította el a víz és úszás szeretetét amit 2019. – 2020. Covid járványig a Csalogány DSE. igazolt versenyzőjeként úszás, atlétika sportágakban gyakorolt. Atlétika mellett jó labdaérzékelésének köszönhetően tenisz is látókörébe került mint lehetőség. Jó koncentrációs készsége segítette, hogy ebben az időszakban felfedezze Kishalmi Krisztína és megismertesse vele a golyó sportok élményvilágát. Az együttes kitartás és lendületes munka segítette Bowling pályán való eredményes szerepléséhez, majd később a Petanque, valamint Bócca játékokban elért teljesítményeiben ami által igazolt játékosként léphet versenpályára.
Tunyogi Imre vagyok, 1986-ban születtem, így lassan közeledek a negyvenhez. Az évek során több sportágat is kipróbáltam – például a focit és a kosárlabdát. Bár a versenyszerű eredmények elmaradtak, mindig is örömömet leltem a mozgásban. A kosárlabdában például legszívesebben egyedül dobáltam a palánkra, ami számomra egyfajta kikapcsolódást és feltöltődést jelentett.
Valahogy a sport mindig visszatért az életembe – legyen szó iskolai sorversenyekről vagy egyéb kihívásokról. Ezek során megtanultam, hogy a részvétel és az élmény sokkal többet jelent, mint az eredmény önmagában.
Végül megtaláltam a saját sportágamat: elkezdtem futni – ahogy sokan az egyesület tagjai közül is. Először teljesen magamtól indultam el, majd részt vettem különböző eseményeken: a Vivicittán, az Ekiden váltófutáson, 15 kilométeres távokon, valamint az Ultrabalatonon is, ahol nemcsak futottam, hanem kerékpároztam és bringóhintóval is teljesítettem részeket – nem feltétlenül a legnagyobb sikerrel, de annál nagyobb lelkesedéssel.
Azért csatlakoztam az egyesülethez, mert nagyszerű lehetőségnek tartom, és örülök, hogy részese lehetek egy ilyen inspiráló közösségnek.
